Santiago - megérkezés

Ma is sötétben, és a szokás kedvéért esőben indultam. Reggel a szöszmötölős olaszokra ébredtem.
A közeli garázsbüfében tudtam inni egy kávét, és egy Santiago tortát ettem.

Nem itt:

Reggel pont láttam, hogy a kenyereskocsi kiveszi a pénzt a ládából, és beteszi a friss bagettet helyette 

Az utam ilyen-olyan helyeken vezetett, de már a megérkezés hajtott.

(Itt mindkét tükörben látszom )

7 km távolságból már látszott a katedrális is.

Ezt a követ magammal viszem:

Itt jobbra mentem. Nem bántam meg.

Megérkeztem Santiagoba. Friss, hétköznapi, városi élettel. Aogy közeledtem, sokasodott a túrista. Nem is látszott a jel végül.

Megszereztem az oklevelet is, és visszafelé belefutottam még a német csapat tagjaiba is

Ők meg a tegnapi pajtásaim. Te több ismerős arcot is láttam. Volt nagy ölelkezés. 

Már a szálláson vagyok, ahol tele vannak, jó ötlet volt foglalni. Csak spanyolul beszélnek, a táskát, gondolom, matatás ellen, kint kell hagyni egy szekrényben, de cserébe megetettek.

Most pihenek. Szerzek holnapra kaját, és visszsmegyek a városba szétnézni. A katedrálisban nem jártam, mert hátizsákkal nem engednek be. Fél8kor még zarándok mise is lesz, oda is benézek...

Huh... na.

Megérkeztem